Partnerink

ekszerteknös

alkohol vulkan

egyenjogusag meteorit

sqip tankok ujrahasznositas

gyemantbussiness finnország

havifix publiser.hu finescoop

kozossegioldalak csinosholgy tinicom

http://www.tanctortenet.net16.net/ http://nok-ferfiak.net16.net/ www.kedvenceink.host22.com http://gyogyvizek.comuf.com/index.php http://7csoda.comuf.com/index.php http://uvme.site90.net/ http://www.vadaszrepulok.comze.com/ http://otthonlak.comze.com/index.php

ingyenprogramok akvárium

Programok letöltése magyarul

Ingyenprogramok, Ingyen programok letöltése

Ezoterikus, Ezoteria

Skarlát tünetei

Elektrónikus cigi

Botanoo pénzkeresés interneten

Pénzkeresés interneten

Pécsi lakás eladó

Ötletek szülinapra

Kutya fajták, kutyafajták

Homeopátia szerkereső

3d szempilla, 3d műszempilla

Szerelem mérö, szerelem mérő

Müköröm minták, műköröm minták

Lúgosító tea, tea

Minden ami informatika

Gluténmentes receptek

Ingyen Pénzkeresés, pénzkeresés interneten

SWOM

Pono, Ponofilmek

Lottószámok, Lottó számok

Motoros jétákok letöltése

Samsung telefonok

Napi horoszkóp

Kandalló, Kandalló Dinasztia

Valuta árfolyam

Palacsinta recept

Pizza recept

Halászlé recept

AIDS wiki

Filmek nézése

3gp filmek letöltése

Kétfarkú kutya párt

Vámpíros filmek

Jóslás, ingyen online jóslás

Metin2, Metin2 szerver készítés

Mobilra csengőhangok

Frizurák, Menyasszonyi frizurák, báli frizurák stb

Banki visszavett autók

Lóvas játékok

Képeslap küldös, szülinapi képeslap

Star wars legó, Legó star wars

Recipes from restaurant

Whell roulette

Lotto 6

Lotto 649

Kandalló Dinasztia - Mert fűteni olcsón és stílusosan is lehet..

Ingyen programok letöltése

Pénzkeresnzkeresés, pénzkeresés interneten

Pénzes munka

Lottószámok

Gyógynövények

Moneymaking-easy

Tattoo

Weight losing diets

linkközPONT hu linktár

Linkkatalógus

Seo Keresobarat Linkgyujtemeny

http://illatszer.eu/index.php?refid=791

Msn bot last visit powered by MyPagerank.Net

Yahoo bot last visit powered by MyPagerank.Net

SEO Stats powered by MyPagerank.Net

Google PageRank Checker Powered by  MyPagerank.Net

Minecraft szerverek

Meleg társkereső közösségi oldal

Leszbikus és Biszexuális hölgyek ingyenes társkereső oldala! Chat-elés és ismerkedés!

Hidrogénbomba

Téma

Hajók

Lonevelde

Labirintus

Kirakos jatekok

Hogyan kell csokolzoni?

Ottó motorok

Álomfejtés

Szem árpa

Walt Disney mesék

VW Bogar

Énekes madarak

Egeszseges taplalkozas

A föld bolygó

Csoki

Szappan, szappan házilag

Spray, alleriag spray

Emberi szervezet

Eladó kiskutya, eladó kiskutyák

Alkohol Hatásai

Világháború

Olcsó balatoni szállás

Szinkronúszók, szinkronúszás

Yorkshire terrier | Yorkie | Jesszika és Hektor a két yorki kutya

Kutya-kullancs

SzentGyörgy Hegy

Születésnapi Köszöntők, Köszöntők

Bűvészet

Tamagocsi

Alma Metszése

13 napos fogyókúra

Malac sütés

Nyakkendö kötés

Szellemek léteznek

Gyumolcs

Hunyadi Mátyás

Történelem fogalmak, évszáok

Vulkánok | Hidromlemez-elmélete | Szicilia | Ecuador | Tűrhányok eredete
Általánosságban a vulkánokrol
A földrengés a Föld felszínének hirtelen rázkódása. A földrengések általában tektonikus eredetûek, de vulkánkitörések, föld alatti üregek beomlása stb. is okozhatnak földrengést. A földrengéskor felszabaduló energia rengéshullámokat kelt, amely hullámok elérik a Föld felszínét. Magyarország nem tartozik a kiemelkedõen földrengésveszélyes területek közé, ennek ellenére erõs rengések idõnként elõfordulnak, és a távoli országok is mindinkább elérhetõvé válnak a magyar turisták számára is. Érdemes tehát a földrengéssel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat megismerni. A Death Valley a Föld egyik legforróbb területe, száraz, sivatagos, az éves csapadékmennyiség a völgyben kevesebb mint 50 mm. A barátságtalan idõjárás ellenére sokféle állat és növény otthona a terület, még csak itt élõ, õshonos hal is van némelyik vízforrásban. A változatos geológiai múltjának köszönhetõen különleges természeti képzõdményekben is páratlanul gazdag. Többek közt itt van a híres Zabriskie Point, a Racetrack Playa vitorlázó kövei, de találunk a parkban ércek festette sziklákat és holdbéli kanyonokat is. 1933 óta áll védelem alatt, 1994 -ben nyilvánították nemzeti parkká. A Hold tömege csak a Föld tömegének 1/81 része, ezért a rendszer közös tömegközéppontja a Föld gömbjén belülre esik, az ábrán piros kereszttel jelölt mélységbe. Az a jelenség, hogy a Föld saját középpontja is kering ekörül a pont körül, jelentõs hatással van a dagálykúpok magasságára is. Ebben a jelenségben a Föld kerül a Nap és a Hold közé és árnyékot vet az utóbbira. Ez esetben is többféle típust figyelhetünk meg; az ismertebbek a teljes és a részleges holdfogyatkozás. A holdfogyatkozás ritkább, mint a napfogyatkozás, de a Föld egy adott pontjáról nézve gyakrabban látható, mert a holdfogyatkozás egyidejûleg mindenhol látszik, ahonnan a Hold éppen látható. Az energiamegmaradás törvényébõl következik, hogy a Föld átlaghõmérséklete nem változhat meg külsõ hatás nélkül. A múltban többféle tényezõ okozhatta a klímaváltozást – a Föld Nap körüli pályájának, a légkör összetételének, vagy a Nap aktivitásának a módosulása, vulkánkitörés, vagy a felszín megváltozása. Ezek közül a tényezõk közül ma egyikkel sem magyarázhatjuk a felmelegedést, így egyedül az üvegházhatást okozó gázok koncentrációjának növekedése lehet a magyarázat. Magában a rendszerben bekövetkezõ ingadozások is okozhatnak éghajlati változást, ilyen például az El Nino jelenség. Azonban ez lényegesen gyengébb hatás, mint a külsõ erõké. A változásokat mindig valamilyen hatás idézi elõ, legyen az külsõ vagy belsõ. A sugárzási egyensúlyra egyéb tényezõk is hathatnak, például a Föld Nap körüli pályájában vagy a naptevékenységben bekövetkezõ változások. Tudjuk, hogy a vulkánkitörések során a felsõ atmoszférába kerülõ részecskék blokkolják a napsugárzást, valamint a természetes és az ember által létrehozott aeroszolnak is van árnyékoló hatása, ezért csökken a Föld felszínét elérõ napsugárzás mennyisége. Az aeroszol a Föld által kibocsátott sugárzást is csökkenti – a végeredmény a részecskék fajtájától és méretétõl függ, valamint attól, hogy milyen magasságban és milyen koncentrációban fordulnak elõ. A Földnek is megvannak a saját finomenergia-csatorna hálózatai és rácsrendszerei. Ezek egyikét Ley vonalaknak hívják. Ezek a saját testedhez hasonlóan a Föld testében áramló finom energiák vezetékei. Természetesen a Föld energia csatornáin áramló energiák sokkal nagyobbak, mint a te testedben áramlók. Sokatok testében válaszreakciót tapasztal. Ez azt jelenti, hogy ha az elkövetkezõ földrengéssel, vagy vulkánkitöréssel kapcsolatban finom energia áramlik a Föld Ley vonalaiban, akkor ennek megfelelõ áramlás lehetséges a saját meridián rendszeretekben. Mintha az elkövetkezõ események barométere lennél. Egyesek sokkal érzékenyebbek másoknál így a hatások az ilyenek esetében sokkal hangsúlyozottabbak. Érzékeny egyének több ezer kilométernyi távolságra az adott eseményektõl is reagálhatnak a Föld változásának finom energiáira. De a kevésbé érzékenyek is érezhetnek hatásokat. A földrengések és vulkáni aktivitás emelkedésének ténye miatt sokatok ezeknek a különös testi válaszreakcióknak az egyre gyakoribbá válását tapasztalhatják. És pontosan ez az, amire a figyelmünket szeretnénk összpontosítani.


A tűzhányók A Földön mintegy 600 tűzhányó aktív. (Indonézia körül több mint 100 működő tűzhányó van. A másik olyan hely, amely a világ egyik legaktívabb vulkáni területének mondható, a Pacifikus- és az Észak-Amerikai-lemez találkozásánál fekvő nyugat-amerikai partvidék.) A legtöbbjük a földkéreg darabjai, azaz ,,tektonikus lemezek” érintkezési vonalánál található. A kitörő vulkán vörösen izzó lávát lövell a levegőbe. Olvadt lávafolyamokat onthat lefelé az oldalán, vagy porfelhőkkel homályosíthatja el a napot. De tulajdonképpen mi is az a tűzhányó? A tűzhányó egy olyan lyuk a földben, amelyen át gáz, gőz, hamu és félig olvadt kőzet, azaz láva lökődik ki a levegőbe. A vulkanikus hamu darabjai a talajra hullanak, rétegesen felhalmozódnak és könnyű, szürke kőzetté keményednek. Évmilliók alatt a lávarétegekből vulkanikus hegyek lesznek. Miért is törnek ki a tűzhányók? A Földet egy kemény külső réteg, a litoszféra fogja körül, s ez a kéregből és a köpeny szilárd felső részéből áll. A litoszféra hatalmas merev tömbökre, úgynevezett kéreglemezekre oszlik. Ezek a lemezek mély árkokban az alattuk lévő óriási nyomás következtében állandó mozgásban vannak. Egyes helyeken a mozgás hegyláncokat hoz létre, máshol a táblák mély árkokba esnek vissza a föld belsejébe: ezt szubdukciónak nevezzük. A mozgó táblák néha találkoznak, néha elszakadnak egymástól; az ilyen a lemezszegélyek. Mind-mind gyenge pontnak számítanak a Föld kérgén, és ezeken a helyeken várhatók tűzhányókitörések. A földkéreg alatt helyezkedik el az első réteg, a köpeny. A köpenyen belül, a litoszféra alatt több mint 100 km mélyen van az asztenoszféra. Itt akkora a forróság, hogy sok kőzet megolvad. Ezt a félig folyékony, vizet és gázokat is tartalmazó kőzetet nevezzük magmának; ez az izzó anyag a magmakamrában gyűlik össze. A magma forróbb és könnyebb, mint a körülötte lévő anyagok, és amikor felfelé tör, a felette fekvő kőzetek nagy részét megolvasztja. Ahogy a feszín felé közeledik, egy csatornát, kürtőt hoz létre. A gázok beszorulnak a sűrű magmába, és ahogy megpróbálnak kiszabadulni, lassan megnő a nyomás. Végül a magma a gázok hatására lávaként tör ki a Föld gyenge pontjain. Lávatípusok A vulkánból kitörő láva 1000 oC hőmérsékletű is lehet, s 165 m/s sebességgel ömölhet le a hegyen. A hogy árad lefelé, lelassul és kihűl. Kétfajta láva alakul ki belőle: (mindkettőnek hawaii eredetű a neve.) * ,,paoehoe” láva: egymáshoz közeli, gyakran kötélre emlékeztető gerincekben szilárdul meg * ,,aa” láva: kemény, éles kérget képez A vulkánok kitörési típusai A vulkánok nem egyformán törnek ki. Kitörésük természetét a magmában lévő gázok típusa és a víz mennyisége határozza meg. Sőt ugyanaz a tűzhányó többféleképpen is kitörhet. A hawaii, azaz pajzsvulkán tevékenysége az egyik legenyhébb kitörési forma, a ,,csendes” kitörés. Kitörő vörös-forró láva híg, viszkózus. A könnyen kiszabaduló gázok tüzes szökőkútként permetezik az égre a magmát. Ezt a fajta kitörést két hawaii vulkánról, a Mauna Loáról és a Kilaueáról nevezték el. A Stromboli-típusú kitörésnél a gázok több egymás utáni kisebb robbanással szabadulnak ki. Minden egyes robbanásnál izzó, félig folyékony lávadarabok törnek fel, majd visszahullnak a földre, legurulnak a hegyoldalon, s a hegy lábánál kis darabokban záporoznak szét. Ezt a típusú kitörést az olaszországi, máig rendszeresen kitörő Stromboli tűzhányóról nevezték el. Érdekesség A Szt. Helens vulkán kitörése A Mount St. Helens az Amerikai Egyesült Államok északnyugati részén, a Csendes-óceán partvidéke közelében található, Washington állam területén, az Észak-Amerikai-kőzetlemez peremén. A vulkán 1857-ben működött utoljára az 1980-as kitörése előtt, ezért a XX. század közepére már minden komoly szakkönyvben nem működő vulkánként szerepel. Vulkáni eredetére is csak szabályos kúp alakja utal. A hegy 2950 m magas, télen-nyáron hó és jég borította, lejtőin gyönyörű fenyvesek voltak. 1980 márciusában földrengések sorozata jelezte, hogy a vulkán újból életre kel, innentől kezdve folyamatosan figyelték műszerekkel a hegy vulkáni tevékenységeit, ezért a Mount St. Helens az utóbbi idők legjobban megismert, sokat tanulmányozott vulkánja lett. Eleinte csak füstölt a hegy, majd később gőz- és hamukitörésre is sor került. Ekkor már a hegy körzetét lezárták, és a környéken élő mintegy 300 lakost kitelepítették. Ezután megfigyelték, hogy a régi kráterben újabb 50 m mély kráter nyílt, amely később folyamatosan kb. 300 méterre kimélyült. A csúcs közelében pedig lassanként 100 m magasra duzzadó púp jelent meg, a felnyomuló magma miatt, ami a főkráter felé nem talált magának utat. 1980. május 18-án reggel következett be a kitörés. A magmapúp fülsüketítő zajjal kirobbant, ami a levegőbe repített az eredeti kúp tetejéből 400 m-t. Ez a robbanás alig bocsátott ki lávát, viszont óriási hamufelhő keletkezett, ami kb. 23 kilométerre tört fel. A kitöréskor fejlődött hő miatt a hegyet borító hó és jég megolvadt, és árvízként zúdult le a hegyről, mintegy 300 km/h-s sebességgel. Ez az ár gyökerestül kicsavarta a fákat, és sodorta tovább magával, ami vulkáni hamuval és iszappal keveredve zúdult tovább. Ez a kitörés az óvintézkedések miatt nem sok emberéletet követelt. Az iszapáradat a krátertől 15 km-re lévő folyóvölgyben is több mint tíz méter vastagságban halmozódott föl. A csúcs 20-25 km-es körzetében minden élet elpusztult. A nagyon magasra feljutó iszapfelhőt pedig a szél több száz kilométernyi távolságra sodorta tova. A lehulló hamu még a 300 km-re fekvő településekre is 5 cm vastag réteget terített. Május 25-én újabb hamufelhő tört fel, melyet a szél ekkor északnyugati irányba sodort. A kitörés következtében a korábban szabályos kúp helyén nyitott féloldalas kaldera jött létre. Szeptemberre a kaldera udvarában sűrű lávabuggyanatokból kis dagadókúp képződött. A környék arculatát teljesen átalakító vulkánkitörés, a többi nagy kitörésekhez képest igen kis mértékű, csak 1 km3 anyag érkezett a felszínre, ami a Vezúv kitörésénél keletkezett anyag egyharmada. De így is nagy károkat okozott.